A kezelésről
Lágy érintés-nyújtás
Myofasciális elforgatásokkal, akupresszúrás pontnyomással hatunk a szövetekre. Ezáltal elernyedt, ellazult közeget teremtve. Ezután megfelelő és fokozatos húzásokkal, korrekcióval, fokozatos tensiós erővel hatunk az ínakra izmokra az elasztikus és a plasztikus fázisokban a Stress Strain görbe alapján a TOG fázis után, a rugalmasság fokozása és a hosszirányú szöveti adaptáció érdekében. Ezek a manuális technikák váltakoznak, egymás hatását felerősítik.
A nyújtó erőt hosszabb ideig megtartjuk a plasztikus szakaszban, a kötőszöveti rostok (kollagén, elasztin) átrendeződnek. A manuális hatás megszűnte után a szövet megtartja az új, megnyúlt állapotát. Fontos élettani szabályozót is figyelembe kell venni a miotatikus reflexet. Lecsengése után az izom képessé válik a plasztikus nyújtásra. A nyújtási pozíciót fixen megtartjuk, a reflex lecseng , az idegrendszer enged a feszességből, és bekapcsol az autogén gátlás. Az izom ekkor kezd el valóban ellazulni és nyúlni. A plasztikus fázisban megváltoznak az izom és az azt körülvevő pólya (aponeurosis=fascia) viszkoelasztikus tulajdonágai, ami tartósabb mozgástartomány növekedést eredményez.



AZ IZOMRÖVIDÜLÉSRŐL
Kutatásokból tudjuk, hogy a szarkomerek száma csökkenhet, és ilyenkor az izom bizony rövidül. Ha az izom nem érez igénybevételt ( a tartomány adta igénybevételt) akkor ott nem fordít energiát annak a szövetnek az építésére. Az izom tehát azért rövidül, mert nem mozgunk, vagy a mozgásminőség nem megfelelő, és emiatt a sorba kapcsolt szarkomerek száma csökken.
a klasszikus izomrövidülést a sorosan kapcsolt szarkomerek számának csökkenése okozza, ami jellemzően a használat hiányából, vagy a nem megfelelő használatból fakad
a rövidült izom hossza úgy növelhető, ha a sorosan kapcsolt szarkomerek számát növeljük, s ezt úgy tudjuk elérni, hogy az izmot megnyújtott állapotába hozzuk, igénybevételnek tessszük ki.
a nyújtás vagy igénybevétel hatására mikrosérülések keletkeznek a szarkomerekben, majd a sérülés regenerálódása során a keletkező új szarkomerek sorosan hozzákapcsolódnak a régi szarkomerekhez, ezáltal nő az izom hossza
a mobilizást korlátozó egyéb tényezőkre (fascia rugalmatlansága, letapadások, hegek, vízhiány, stressz stb.) is fektessünk hangsúlyt
A sorba kapcsolt szarkomerek számát növeljük annak érdekében, hogy nőjön az izom hossza, azaz szöveti adaptációt érjünk el.
A húzás és igénybevétel hatására beindul a kollagén szintézis.

